a LEGENDÁK SZÜLETÉSE sorozat új darabjai:

145. Johann Wolfgang von Geothe: TASSO - 1987 ***
146. Kertész Ákos: CSALÁDI HÁZ MANZARDDAL - 1987 **
147. Szakonyi Károly: HONGKONGI PARÓKA - 1974 ****
148. Arthur Miller: JÁTÉK AZ IDŐÉRT - 1988 ***
149. Peter Ustinov: ROMANOV ÉS JÚLIA - 1989 **
150. Madách Imre: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA - 1997 **
151. Hunyadi Sándor: LOVAGIAS ÜGY - 1996 ***
152. Páskándi Géza: VENDÉGSÉG - 1996 ***
153. Szörényi - Bródy: ISTVÁN, A KIRÁLY - 2002 ****
154. Slawomir Mrozek: AZ ARCKÉP - 1989 ****
155. W. Shakespeare: OTHELLO, A VELENCEI MÓR - 1995 ***
156. Aiszkülosz: LELÁNCOLT PROMETHEUS - 1996 ***
157. Székely János: DÓZSA - 1992 ***
158. E. Cormon- A. D'Ennery: A KÉT ÁRVA - 1982 ****
159. William Shakespeare: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM - 1995 ***
160. Niccolo Machiavelli: MANDRAGORA - 1989 ***


Nyomtatás
PDF

Séta a művész bejárón át...

Most megmutatjuk az utat, mely hozzánk vezet, és amely kötelez minket...


Nyomtatás
PDF

Vidám finálé

Részlet Szakonyi Károly VIDÁM FINÁLÉ című színdarabjából:

KRAYER: Nem játszottál, kérlek, valamelyik darabomban? Mondjuk, a Magyar Színházban?
TÓBIÁS: Én lényegében mindig is a Nemzetiben voltam! Egy kis kényszerkitérővel… Ment ott valamid?...
KRAYER: Úgy volt, hogy igen, már ki is tűzték a bemutató napját, de valahol fönn megfúrták....Persze, mert nem nyaltam alá a rendszernek. Nem tudom, te milyen gondolkodású vagy…
TÓBIÁS: De kérlek, én abszolúte…
KRAYER: Na, ugye! Én is mindig tartózkodtam a politikától. Talán azért is voltam olyan sokszor háttérbe szorítva. A Nemzetiben is...Azt is hogy elpusztították!
TÓBIÁS: És mit nem? Mit nem pusztítanak el? A szívem vérzett, amikor azt a régi, szép épületet a levegőbe röpítették. Bőgtem, mint egy taknyos kölyök. Micsoda szezonokat éltem meg ottan, micsoda évadokat! Pedig nehéz idők voltak! De ha felment a függöny!… És kikkel lehettem színen! Micsoda nagyságokkal! Somlay. Bajor. Gobbi. Apáthi… Olty, Ladányi… aztán Bessenyei, Kálmán Gyuri, Kállai, Agárdy, Sinkovits…

Nyomtatás
PDF

Lila ákác

1910-es évek, Budapest. Az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb tartományának fővárosa. Messze van már a Kiegyezéstől, még messzebb 1848-tól. Kívül még csillogó, modern metropolisz, giccses biedermeier családi élet, kávéházi bohémok, ligetbe és Gellért-hegyre kiránduló, sírva vígadó polgárság. De mi van a mélyben? Mi lett a nagy tervekből, reményekből? Szinte minden csak illúziónak tűnik már. Maradt, és keletkezett viszont számos nyomasztó társadalmi, gazdasági probléma, és az emberek lába alól fokozatosan kicsúszik a talaj…. Ismerős?


A LEGENDÁK SZÜLETÉSE című sorozatunkban, a Kultúramentő Klub keretében érhető el ez az előadás.


        Madách Imre művének ősbemutatója, 1883. szeptember 21. óta hét különböző színpadon láthatta a Tragédiát a Nemzeti Színház közönsége. Az ősbemutatón Paulay Ede játszotta Ádám szerepét, míg az első Éva, Jászai Mari volt. Hevesi Sándor, az első direktor eképp ír: "Madách költeménye bibliája a Nemzeti Színháznak, amelyet örökké forgat, amelyből mindig tanul, amelyet sohasem fog teljesen kitanulni." Ádám szerepét olyan híres színésznagyságok játszották, mint Beregi Oszkár, Ódry Árpád, Abonyi Géza, Lehotay Árpád, Szabó Sándor, Ladányi Ferenc, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc és Bitskey Tibor. Éva életre keltői között volt Fáy Szeréna, Márkus Emília, Tasnády Ilona, Tőkés Anna, Lukács Margit, Szörényi Éva, Máthé Erzsi, Váradi Hédi és Zolnai Zsuzsa, Lucifert többek között Pethes Imre, Nagy Adorján, Ódry Árpád, Lehotay Árpád, Tímár József, Csortos Gyula, Balázs Samu, Major Tamás, Ungvári László, Básti Lajos és Kálmán György formálta meg.
         A II. világháború után először 1947-ben, új értelmezésben mutatták be a darabot. A korabeli dokumentumok arról is tanúskodnak, hogy 1955-ben a Nemzeti három vezetőjének Major Tamásnak, Gellért Endrének és Marton Endrének együttesen kellett vállalnia a felelősséget, amiért engedély nélkül kezdték meg a bérleti felhívás kinyomtatását, az előzetes propagandát az újságban. A Tragédia bemutatásának centenáriumán, 1983. szeptember 21-én Vámos László rendezésében mutatták be a darabot Bubik István, Tóth Éva és Balkay Géza főszereplésével.
        1994. februárjában Ricard Salvat katalán rendező vitte színre Madách művét a Hevesi Sándor téri színházban. Itt Lucifert Koncz Gábor alakította, míg Ádámot és Évát a rendezői felfogás szerint más-más szereplők alakították színenként. Ez a különleges adaptáció elevenedik meg, most 20 év után a legújabb kiadványunkon, mely a LEGENDÁK SZÜLETÉSE sorozatunkban jelent meg.


Bródy Sándor: A TANÍTÓNŐ című legendás darabjával bővült a DVD sorozatunk! Felvételünk az 1994-es Nemzeti Színház beli előadás, melynek főszereplője Fazekas Andrea, és ifj. Jászai László voltak IVÁNKA CSABA rendezésében. Képünkön Fazekas Andrea és Végh Péter.

A darabról:
Bródy arról szól, hogyan tiporja el a hatalom az ideológia nevében az embert, a hivatástudatot, a szakmaiságot, hogyan lesz az önzés úrrá a közösségen, miközben hangzatosan az ellenkezőjét hangsúlyozzák.

A huszonkét éves Tóth Flóra, a falusi tanítónő nem adja magát az erkölcs, a morál és a hit nevében őt birtokba venni kívánó helyi kiskirályoknak, a közösség notabilitásainak. Az előadás azonban nem hirdet igazságot, nem foglal állást, azt meghagyja nekünk. Ettől talán még élesebb a penge, hiszen azt az állapotot látjuk, amikor valaki saját érdekeit a közösség érdekének tekinti, nem tesz különbséget a kettő között. És mivel ma van ilyen, ez az előadás határozottan a jelenben játszódik.

Pedig valójában 1908-ban játszódik. Bizony félelmetes, hogy egyes 1908-as mondatok egy az egyben megfelelnek 2014-es mondatoknak. A kilátástalanság nem csupán egy jellemzője ennek a közegnek, hanem alapvető meghatározója. Olyan Önkényes erkölcscsőszök akarják meghatározni hogyan éljenek az emberek, akik a hatalomban ülve a legelemibb normákat sem tartják be....
Van akinek ismerős?

Romeo és Júlia!

Ismét új darabbal bővült repertoárunk! Már rendelhető a Nemzeti Színházban bemutatott, Iglódi István által rendezett Romeo és Júlia! A Kultúramentő Klubban elérhető változat, mely a Legendák születése sorozatban jelenik meg, egy 2000-ben tartott előadás felvétele. Ez épp a névváltási időszakban történt, így aztán bár mind a szereposztás, mind a helyszín mind-mind változatlan, mégis ez a felvétel már a Magyar Színház produkciója! Külön megemlítjük, hogy Escalus szerepében FÜLÖP ZSIGMOND látható. Ezzel a kiadvánnyal most rá is emlékezünk!

Nem hallgatnak a múzsák!

szeptember 26-án délután ismét felkerestük a Józsefvárosban működő Oltalom Karitatív Egyesületet, hogy immár másodszor tegyünk eleget önkéntes  vállalásunknak, és juttassunk el a legrászorultabbaknak adományokat. Ezúttal három nagy zsáknyi gyermek és felnőtt ruhát, valamint cipőket vittünk. Hatalmas és áldozatos munkájukat a szerény adománnyal segítettük, amit nagyon lelkesen fogadtak. Valójában mi köszönjük, hogy kifejezhetjük a társadalom szolidaritását!



Megjelent!

Elkészültünk a Nemzeti Színház híres, 1984-es előadásának, A NEM FÉLÜNK FARKASTÓL című Edward Albee darabnak a feldolgozásával!

Szereplők:
Vass Éva
Gábor Miklós
Trokán Péter
Sára Bernadett

Szeptembertől már rendelhető, és a "Kultúramentő Klub"-unkhoz csatlakozók
meg is tekinthetik!

 

ELŐKÉSZÜLETBEN!

Gyorstalpaló azoknak, akik felismerték magukban a festőművészt!

Ha sikerült, arra a végső elhatározásra jutni, hogy mi leszünk a XXI. és egyben a XXII. század legnagyobb jelentőséggel bíró festői, és szemünk előtt már az a gondolat lebeg, hogy dőlni fog elénk a pénz, ismertség, nők/férfiak, mindenki a haverunk és az életünkről szóló filmes jogokért versengenek a filmstúdiók, nem árt, ha néhány kellemetlen aprósággal foglalkozunk előtte, mégpedig olyan egyszerű dolgokkal amivel megalapozhatjuk a sztársághoz vezető utat. Tehát elsősorban teremtsük meg az infrastrukturális feltételeket: